212,1 km! A kijelölt kerékpáros útvonalak hossza Budapesten 2012-ben. Sok vagy kevés?!

A BKK felmérést készített a fővárosi kerékpárforgalmi hálózatról és az alábbi ábrák alapján kijelenthető, hogy nem javult jelentősen a kínálti oldal, magyarul nem történtek olyan léptékű fejlesztések a Budapesten, mint Párizsban, Londonban, vagy Bogotában. A kerékpárral közlekedők száma ellenben progresszív növekedést mutat évtizedes távlatokban.

forrás: BKK Zrt.

A közlekedők és a szakemberek egyetértenek abban, hogy a fővárosban az elmúlt évtizedben jelentősen javult a kerékpáros közlekedés helyzete. Az alábbi ábrán ugyanis nem szerepel az a kategória, hogy alacsony forgalmú közút, nem kijelölt kerékpáros útvonal és nem kerékpárforgalmi főhálózati elem, továbbá a kétirányú kerékpárforgalom számára kialakított (tehát táblával is jelzett) egyirányú utcák sem. Ez utóbbi lehetőség 2010-ben került be a KRESZ-be és az Útügyi Műszaki Előírásba, kvázi “dekriminalizálva” az amúgy mindennapos viselkedési formát.

Nemzetközi példák is mutatják, hogy biciklivel sok esetben elég lehet a minimális 80 cm széles űrszelvény a balesetmentes közlekedéshez, például az egyirányú utcában a parkoló és szembe közlekedő autók között, piros lámpánál előresorolás közben, gyalogosok között körültekintő kerékpárvezetési stílussal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a helyszűke ne idézne elő kvázi-baleseteket – de ezt ma Magyarországon amúgy sem vizsgálják és ezért nagyon nehéz lenne objektív kijelentéseket tenni.

Lássuk be, ha ezekben a belvárosi alacsony forgalmú egyirányú utcákban csak 30 km/h sebességgel közlekednek a gépkocsik,   akkor az összes utazási idejükhöz viszonyítva minimális (nem több, mint 3 perc) az időveszteségük, ellenben hatalmas mértékben járulnak hozzá az ott lakók életminőségéhez! Kevesebb zaj, kevesebb légszennyezés, kevesebb súlyos vagy halálos baleset lesz az eredménye.  Az emberek többet fognak sétálni és kerékpározni, javítva ezzel is közérzetüket. Mellesleg rezsicsökkentő hatású !-)Visszatekintésként idéznék a HVG 2009. október 21-ei számából (a teljes cikk itt érhető el).

“A főváros biciklishálózata a múlt év végén [2008. végén -a  szerk.] 187 kilométer volt (ideszámítva az osztott, illetve az osztatlan gyalog- és kerékpárutakat is), ami alig hatoda az 1135 kilométeres bécsinek. 2008-ban egyébként többek közt a Soroksári-Duna-ág mellett (4300 méter), a Váci úton (1500), a Hamzsabégi úton (1100) és a belvárosi Alkotmány utcában alakítottak ki új kerékpárosutakat [kerékpáros útvonalakat – a szerk.], az idén pedig az Ördögárok utca–Zsíroshegyi úti szakasz (2100), a Gogol–Kassák–Röppentyű utca (3500) a Sibrik Miklós út (1600) és a Dráva utca (300) volt soron. A hivatalból optimista Városházán úgy számolnak, hogy a jelenlegi 1-2 százalékról a következő évtizedben 5-10 százalékra volna indokolt növelni a kerékpárral közlekedők arányát.”

forrás: HVG

forrás: HVG

A hagsúly pedig véleményem szerint az utolsó mondaton van, mivel a “hivatalból optimista” városházán és a BKK-nál dolgozó kollégák nem csak számolnak a kerékpáros közlekedés elterjedésével, hanem egyenesen célként tűzték ki. Az elmúlt évek kerékpárosbarát és egyes presztízs beruházásai (kiskörúti kerékpársáv, Andrássy út pirosra festett kerékpársávja, BUBI alias közbringa előkészítése, Belváros forgalomcsillapítása) a gyalogosan és kerékpárral közlekedők feltételeit és megítélését egyaránt jelentősen javították.

Sajnos kevés számszerű adat áll rendelkezésre a budapesti kerékpárforgalomról (a gyalogosról pedig talán még kevesebb), de a Magyar Kerékpárosklub által a Múzeum körúton, annak 2010-es átépítésekor – amikor is kerékpársáv létesült mindkét irányban – közadakozásból felállított automata kerékpárszámláló adatai alapján ott két év alatt megduplázódott a kerékpárforgalom.

forrás: Magyar Kerékpárosklub

A kerékpárforgalmi főhálózati elemeken dominál a hivatásforgalom – forrás: Magyar Kerékpárosklub

A fenti számok ismeretében szeretném kérni a felelősségteljes döntéshozóknak, hogy a biztonságos és attraktív kerékpározást munkájuk során ne csak “kerékpárutak térképeként” vízionálják, sokkal inkább egy emberibb közlekedésszabályozáson, az oktatáson és az igényes kommunikáción legyen a hangsúly.

Az infrastruktúra (át)tervezésekor pedig a három ökölszabály* legyen:

  1. Minden út bringaút – kivétel amit indokolt esetben táblával tiltunk!
  2. Gyalogosokat nem keverünk járműforgalommal! (kerékpár=jármű)
  3. A mobilitást növeljük, ne a motorizált forgalmat!

Konfliktusmentes közlekedést kívánok!

* számokkal alátámasztott, tudományos magyarázat angol nyelven elérhető a tudásbázisban.

Advertisements

About KeReTTeReK

What is this all about?
This entry was posted in önkormányzat, biciklizés and tagged , , , , , , , , , , , . Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s